2011. július 11.

6.fejezet: A nászút



Elizabeth:
Damon nem volt különösebben izgatott a nászút gondolatától, de én már nagyon vártam. Bepakoltam a legdögösebb fehérneműimet, fürdőruháimat, és két üvegnyi parfümöt is vittem. Damon azt mondta, hogy attól mindig egy torta jut eszébe, amibe bele akar harapni. Én nem bánom, ha belém harap.
Egy wellneshotelbe mentünk, de ez a közelében sem volt annak, amiben hát… arra inkább nem akarok emlékezni. Olyan lakosztályt vett ki Damon, hogy csak ámultam és bámultam, mikor beléptünk. A legmodernebb kütyük voltak a szobában, aminek a felét nem is ismertem. A fürdőszoba csillogott-villogott, a világ leghatalmasabb jakuzzia volt benne, sőt még egy szaunaszobácskát is elhelyeztek a sarokba. Damon nem engedte, hogy túl sokat nézelődjek, neki csak az ágy volt a lényeg.
-    Alig vártam, hogy ideérjünk.
-    Pedig nem tűntél túl izgatottnak.
-    Azért mert nem viháncolok, mint egy kislány, még várhatom, hogy egy egész hetet töltsek az én drága felségemmel.
-    El se hiszem, hogy elvettél.
-    Hát, én se.
Damon vadul lecsókolt, ami egyértelművé tette, hogy nem szeretne beszélgetni. Én viszont imádtam húzni az egészet, és mindig csacsogtam valamit, hogy még kiéhezettebb legyen. Imádtam, mikor olyan türelmetlenül szikrázott a szeme. Lehúztam a ruhám zipzárját, majd a kanapéra hajította, akárcsak én az ingjét.
-    Most éld ki magad, mert mindent megteszek, amit kérsz.
-    Nem kérek semmi különöset, csak egy kis kényeztetést minden értelemben. Mondhatni, tetőtől talpig.
Nem vártam, hogy válaszoljon, mert számomra az egy kicsit olyan, mintha leadná a rendelést, én meg mint engedelmes kiszolgáló teljesíteném. Nagyon is tisztában voltam vele, hogy mit kér, és ez mindig kényes téma volt nálam. Tudom, hogy ez így fair, de nem tudom… ráadásul most még jobban zavarba jövök attól, hogy egyrészt világos van, másrészt Damon kért meg rá.
-    Ez…
-    Igen? – Dünnyögte Damon, miközben a nyakamat térképezte fel, bár már elég jól ismerte.
-    Fura. Úgy értem, nem szoktuk ezt előre megbeszélni.
-    Én csak reagáltam az ajánlatodra, de ha nem akarod…
-    Majd meglátjuk.
-    Jó, te kis paradicsom.
Sokkal könnyebb dolgom lenne, ha Damon nem imádná bámulni a lángvörös képemet. Miért élvezi, ha valaki más szenved?
-    Akkor te meg egy gonosz paprika vagy.
-    Én bekapsz?
-    Damon!
-    Jó, jó, csöndben maradok.
Betartotta az ígéretét, tényleg egy szót sem szólt, csak néha kuncogott egy kicsit, mikor bizonyára az én paprikapiros arcomat idézte fel. Damon hatalmas csábító, de egyáltalán nem önző, vagy akaratos az ágyban. Gyengéd és folyamatosan azt érezteti a párjával, hogy ő a legcsodálatosabb nő a földön. Mikor vele vagyok, én is meseszépnek érzem magam. Végül is kell bennem lennie valamilyen erős vonzerőnek, ha a világ leghelyesebb férfija hozzám jött férjül.


Egész délelőtt egymás karjaiban voltunk, és délutánra már sajgott minden izmom, még azok is, amikről nem is tudtam, hogy léteznek. Damon a dereka köré tekerte a paplant, majd eltűnt a fürdőszobában. Igaza van, nekem is jól esne egy kis felfrissülés. Viszont mikor Damon visszajött, és láttam, ahogy a vízcseppek végigszaladnak a felsőtestén, úgy döntöttem, lehet, hogy mégis csak maradok az ágyban, vele együtt.
-    Direkt csinálod ezt, ugye?
-    Mit?
-    Félig vizes testtel pózolsz itt nekem.
-    Igen, és…?
-    Szerinted miért vagyunk itt?
-    Pihenni, aludni… Szerinted miért lázadnak az izmaim?
-    Izomlázad van?
-    Fárasztó veled élni.
A lehető leggonoszabbul néztem rá, ő meg csak egy mosollyal reagált a nemtetszésemre. Hogyan lehet valaki ennyire helyes?
-    Van itt egy jó masszázsszalon. Elmegyünk?
-    Utálom hallgatni, hogy más férfiak keze alatt nyögdécselsz.
-    Ha-ha. Akkor legalább a medencében várjál meg.
-    Oké.
Tetszett ez az új szerepkör. Ezentúl én parancsolok, ő meg lesz a papucsférj. Na jó, nem, de azért jó, hogy most már tényleg mindent együtt döntünk el, és nem Damon diktál. Megdöntöttem az önkényuralkodót, vagy inkább ő döntött meg engem… Ki tudja?!

Damon:
Jól esett a hideg víz, és hogy végre nem kell mozognom, csak lebeghetek, mint egy darab fa. Na jó, azért nincs még egy ilyen helyes fa, mint én. Ez álmaim utazása. Egy hétig nem kell hallgatnom a gyerekek nyafogását, és csak az én drága felségemmel kell foglalatoskodnom. Remélem, hogy Stefan vigyáz a gyerekekre, mert ha nem, akkor megetetem a mókusokkal. A francba, már most hiányoznak!
-    Joey Mc’Courtly vagyok.
Befejeztem a lebegést, és egy lenéző pillantással díjaztam az a díjnyertes ökröt, aki idejött ismerkedni. Szőke haja volt, és kiszedett szemöldöke. Istenem, add, hogy ne egy buzi legyen.
-    Damon.
-    Újságíró vagyok, és szeretnék feltenni néhány kérdést.
Felhúztam az egyik szemöldökömet, hogy jelezzem értetlenségemet, miközben az agyam már azon járt, hogy melyik csatornába tuszkoljam be ezt a szerencsétlent.
-    Csak vicceltem. Kellemes a víz, nem? Szingli vagy?
-    A barátnőmmel jöttem.
Oké, be kell tanulni, hogy ezentúl Elizabeth a feleségem, és nem a csajom. A gyűrűt az éjjeliszekrényen hagytam, mert folyton összekoccant a csodagyűrűvel, és rohadtul idegesített. Hordani fogom, csak ki kell találni, hogy hogyan csoportosítsam az ékszereimet. A varázsgyűrűt nem hordhatom a nyakamba, mert simán leszakítják, a talizmánom ugyanolyan fontos, hisz anélkül megégnék, ha az aranykarikát nem hordom, akkor meg Elizabeth azt hiheti, hogy csajozni akarok. Milyen nehéz az élet. Kéne még egy kéz.
-    Én is a csajommal jöttem, de a hülye kúrva lelépett egy másik pasival.
Ettől megnyugodtam, hisz ez igazolta, hogy a férfi nem meleg. A történelem során sok homoszexuális férfi élt, de én ezt nem bírom elviselni. Látszik, hogy a tizenkilencedik században születtem, és hogy volt/van egy vallásőrült apám.
-    Neked alapból fekete a hajad?
Nem festem. Mit érdekli a hajam? A hajamról jut eszembe a fiam. Hatalmas balhét csapott, mikor az anyja le akarta borotválni a haját, mivelhogy nyár van, és télire úgy is megnő. Hosszú perceken át magyarázta, hogy miért buta dolog a hajvágás, és végül sikerült meggyőznöm, hogy legalább egy kicsit engedjen vágatni belőle. Én se járnék tüsi hajjal, az biztos, de Stefant megnézném kopaszon.
-    Igen, eredetileg ilyen a hajam.
-    Kiemeli a szép kék szemed.
Oké, ez nagyon nem volt férfias mondat. Ha egy nő mondja ezt nekem, akkor megajándékozom az egyik szívdöglesztő mosolyommal, de most csak hányingerem lett. Mr. Meleg Vagyok a kezemre csúsztatta az övét, én meg azon gondolkoztam, hogy pofán vágjam, vagy inkább belefojtsam-e a vízbe. Erős késztetést éreztem arra, hogy figyelmeztessem, vagy most fut el, vagy eltöröm a kezét, de megszólalt, így meg kellett tartanom magamnak a figyelmeztetésem.
-    Nem jössz fel a szobámba?
-    Élek halok az ötletélt.
-    Én is.
Hát haver, te inkább halni fogsz, de nagyon hamar, ha nem hagyod abba nagyon gyorsan a nyomulást. Ezentúl hordani fogom a gyűrűt, az már biztos.
-    Akkor megyünk?
-    Én csak vicceltem.
-    Ugyan már szépfiú.
Esküszöm, még egyszer szépfiúnak nevez, és az lesz az utolsó szava. Elizabeth viszont beugrott mellém, és ezzel megmentette a homokos életét. Lecsókoltam olyan szenvedéllyel, hogy még a legpervezebb férfi is elfordult volna. Sértettem elúszott a megbántott homcsi, én pedig teljes figyelmemet az én drága páromra tudtam fordítani. Természetesen jól kiröhögött, mikor elmeséltem neki, hogy mit akart a pasas.
-    Lehet, hogy van benned valami rejtett melegség, amit azonnal kiszúrt.
-    Nem is tudom ki csókolózott Luciával…
-    Az más volt.
-    Persze, más… Most ne beszéljünk erről, inkább csókolj meg.
Elizabeth viszont csak elkerekedett szemmel bámult valahova a hátam mögé. Nem akartam megfordulni, túlságosan is lekötött Elizabeth elszörnyedő arca.
-    Mi az?
-    A barátod talált magának egy újabb áldozatott. Oda ne nézz!
-    Késő.
Az a rohadt kíváncsiság. Az új áldozat nem úgy reagált, mint én, hanem társára akadt, és az a két undormány ott nyalta-falta egymást. Kezd tényleg hányingerem lenni.
-    Menjünk innen!
A szoba hűvösében sikerült ismét Elizabethre koncentrálnom, és sikerült az agyam leghátuljába üldöznöm az előbbi gyomorforgató érzést. Szerelmem teljesen a nyakamba csimpaszkodott, miközben édes csókokkal látott el.
-    Olyan vagy, mint egy kutya: csak az enyém a csont – jegyezte meg nevetve.
-    Eláshatlak?
-    Nem.
Elizabethnek olyan aranyos nevetése volt, mint egy kislánynak, ilyenkor azon kívül, hogy meg akartam enni, azonnal a kis Liza jutott eszembe. Hát igen, ő is kiakadt a hajvágásnál, bár őt senki nem akarta lenyírni. Damen szentbeszéde semmi nem volt ahhoz képest, amit a kisasszony művelt. Sikítozva végigszaladt a házon, aztán az Erejével elhajlította az ollót. Végül én, a hős apuci meggyőztem, hogy ő lesz a legszebb kislány a Földön, ha levágatja a haját. Anélkül is ő volt a legszebb kislány az egész világon, de valamit mondanom kellett.

Elizabeth:
Sikerült rávennem Damont, hogy ugorjunk le a tengerpartra, ami csak félórányi autóútra volt. Gyönyörű volt, igazi, homokos tengerpart, világoskék víz. A tenger színe nagyon hasonlított Damon szemére, de párom szeme még a nagy kék vizet is felülmúlta. A víz hideg volt, de pár perc alatt megszoktuk, és versenyt úsztunk, fröcsköltük egymást, Damon dobált a vízben, aminek már annyira nem örültem. Végül fogócskáztunk, és a nagy rohangálásba sikerült eljutnunk egy sziklásabb, eldugott részhez. Vajon milyen lehet a tengerparton csinálni? Damon nyakába csimpaszkodtam, majd hosszú, forró csókokkal láttam el.
-    Ne légy rossz.
Csak kajánul vigyorogtam, és kioldottam a bikinim nyakpántját, majd levettem az egészet. Damon összehalászta a vízen lebegő ruhadarabot, majd szorosan átölelt.
-    Nehogy meglásson valaki.
-    Nincs erre senki.
-    Elrontasz, kislány.
-    Te már eddig is rossz voltál.
Damon keze a csípőmre csúszott, de ez az érintés veszélyesnek bizonyult. Szerencsére sikerült még azelőtt ráfűznöm a lábaimat, mielőtt még képes lett volna a víz alá nyomni.
-    Te nem tudsz megfulladni.
-    De megijedni megtudok. Olyan gonosz vagy.
-    Te meg túl jó ahhoz, hogy beismerd: Aljas dolog volt vetkőznöd.
-    Nem akarsz?
-    De, csak nem itt. Talán csak akkor, ha hívhatlak Cicababának.
-    Azt felejtsd el.
Mindent elkövetettem annak érdekében, hogy elérjem amit akarok, és mikor már elzsibbadt a nyelvem a sok csóktól, amit Damonnak adtam, végül megenyhült, és letepert a parton. Bár a víz folyamatosan ránk hullámzott, mégsem hűltünk ki, a testünk ugyanúgy tűzben égett, amit csak a másik volt képes enyhíteni.
Mikor visszamentünk a hotelbe becsobbantunk a pezsgőkádba, ami tökéletesen ellazította az izmaimat. Damon közelsége természetesen nem engedi az embert teljesen ellazulni, de ezzel nincs is semmi baj. Friss házasok vagyunk, normális, ha oda vagyunk a másikért. Damon pedig olyan szerelmesnek tűnik, mint egy tini, pedig már igencsak kinőtt ebből a kórból. Örültem neki, hogy képes vagyok elérni, hogy jobban szeressen, mint azt a mocsok Katherine-t. Vajon miben mesterkedik az az álnok kígyó?

4 megjegyzés:

  1. sajnalom hogy reg nem irtam de nyaraltunk......imadom ezt a fejezetet is....ez is es az eddigiek is kolosszalisak........az elejen ugy gondoltam, hogy a 2 gyerek sok lesz de tevedtem es imadom oket...... minden teljesen WOW

    VálaszTörlés
  2. először is ha elhiszitek ha nem, mielőtt elkezdtem olvasni az új részt pont akkor gondoltam Kathrine-re.... erre itt a végén előhoztad... félek előre h miket tervez az a nő... :S
    nagyon aranyosak a mi kis friss házasaink.... :D Damon pedig nem csak egy helyes fadarab hanem egy fadarab :D ;) és hogy előbújnak már az 'apai' ösztönök belőle :D hihi. kis cukii :D
    imádtam azt a részt ahol Damonre 'rámászott' a mekeg srác... hát igen aki jól néz ki az mit vár :P:D
    jajj már várom a folytatást!!! :DD nagyon, mint mmindig :D

    pusziiii.

    VálaszTörlés
  3. Hello. :D
    Kathrine-től én is félek. Valamit fog csinálni az biztos..
    Hát a homokos. xD Pedig Damon nem az. Vagyis eddig úgy vettem észre. :D
    És igen az apai ösztönök. :D Annyira aranyos ilyenkor. :D
    Várom a kövit. :D

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok!

    Katalin: Semmi baj, de nagyon reménykedtem benne, hogy írni fogsz, hisz ez a te fejezeted. Most kettesbe utaztak el. A gyerekek szerintem is tünemények, de már csak két fejezet lesz, és következik a harmadik évad, ami sok meglepetést tartogat majd.

    Csillus: Lehet, hogy csak ijesztgetlek, ki tudja? Damon beleszokott már az apaságba, de azért lesznek dolgok, amikbe beletörik a bicskája. Amikor a tesómmal ezt kitaláltuk dőltünk a röhögéstől. A meleg srác még visszaköszön majd a késöbbiekben. A folytatás csütörtökön jön.

    Líí: Katherine mindig csinál valamit, csak sokszor nem lehet tudni, és utána vallja be, hogy amúgy azt is én csináltam. Damon TUTI nem homokos. Szereti a gyerekeit, és ez így van rendjén.

    VálaszTörlés

Ha igazán tetszett a fejezet, írj kritikát, mert csak abból látom a véleményedet!